Visszatérés az íráshoz

Hónapok óta nem írtam egy sort sem… 😓
Visszatérni ilyen hosszú kihagyás után… olyan, mintha egy régi, kedves barátot ölelnék magamhoz újra. Az élet – a maga kiszámíthatatlan módján – elragadott, magával sodort. Lelki viharok, családi gondok, munka… mintha minden egyszerre nehezedett volna rám, és az írás, ami a menedékem volt, valahogy kicsúszott a kezeim közül. 🤨
De most újra érzem azt a bizsergést, amikor egy történet kirajzolódik a fejemben. Újra hallom a karaktereim hangját, látom a világukat, és sikerült felvennem velük a tempót. Tudom, hogy mesélnem kell. Nem csak nekik, hanem nektek is.🥹🥹
Annyi mindent ki kell írnom magamból, és érzem, hogy ez az új történet különleges lesz. Talán nyersebb, talán érzelmileg mélyebb, de őszintébb is, mint valaha. Remélem, hogy amikor eljön az ideje, szeretni fogjátok, és ti is ugyanúgy átérzitek majd, ahogyan én.
Alig várom, hogy megoszthassam veletek. 🥰

További posztok

Olvass bele…

„Egy homályos folyosón menekült kétségbeesetten. Két oldalt falak futottak, beépített szekrényekkel, mint a gimiben annak idején. Össze volt zavarodva, mert nem lehetett ott. Tíz éve

Joey

Ejtsünk néhány szót Joey-ról… Szőke hősünk tele van élettel és humorral, amit úgy tűnik semmi és senki nem tud lelombozni. Mindig van a tarsolyában egy

Dylan

Foglalkozzunk kicsit Dylannel… Dylan számomra a stabilitás és a belső erő megtestesítője a történetben. Ő az a karakter, aki nem harsány vagy feltűnő, de jelenléte

Régi álom… Új cél…

🌀📖✨ Visszatértem a történetem világába… Az utóbbi időben kicsit eltűntem, de ez csak azért van, mert folyamatosan dolgozom, alkotok, írok, tanulok, és mindezek mellett… fordítok.

Scroll to Top